Андрей Иванович Пушкаш , Тофик Муслим оглы Исламов , Владимир Павлович Шушарин - Краткая история Венгрии. С древнейших времен до наших дней

Ipari munk amp;ssagunk osszetetelenek alakulasa, 1867–1949. Bp, 1961,

Ldszl6 Gy. Regeszeti tanulmanyok. Bp, 1977.

Liptai E. A Magyar Voros Hadsereg harcai, 1919. Bp., 1960.

A magyar irodalom tortenete. Bp, 1964–1966. 1–6. r.

A magyar nepi demokracia tortenete, 1944–1962. Bp., 1978.

Magyar-orosz tortenelmi kapcsolatok. Bp, 1956.

Magyarorszag hadtort6nete. Bp, 1984–1985. 1–2. kot.

Magyarorszag a XX. szazadban. Bp., 1985.

Magyarorszag tortenete 10 kotetben. Bp, 1984. 1/1-2; 4985, 3/1-2; 1980, 5/1-2;1979, 6/1-2; 1978, 7/1-2; 1976 8/1-2. Magyarorszag torteneti demografiaja. Magyarorszag nlpessege a honfoglalastol1949-ig. Bp, 1963. Magyarorszag torteneti kronologiaja. Bp., 1983. 1–3. k5t. A Magyarorszagi muveszet tortenete. Bp.t 1961–1962. 1–2. kot. Makkai L. Historie de Transylvanie. Bp, 1946.

Maksay F. Parasztsag 6s majorgazdalkodds a XVI. szazadi Magyarorszagon. Bp, 1958.

Mdlyusz E. Az V. Istv amp;n-kori Gesta. Bp., 1971.

Merei Gy. Polg amp;ri radikalizmus Magyarorszagon, 1900–1919. Bp, 1947. Mezey L. Deaksag es Europa. Irodalmi muvelts6gunk alapvetesenek vezlata. Bp., 1979.

Mosey A. Pannonia a korai csasz6rs amp;g idejЈn. Bp., 1974.

Mocsy A. Pann6nia a k6soi csaszfrs amp;gkorban. Bp, 1974.

Mod A. Sors es felelosseg. Tanulmanyok. Bp, 1967.

Molnar J. A Nagybudapesti Kozponti Munkastandcs. Bp, 1969.

Moravcsik Gy. Bizanc es a magyars amp;Ј. Bp., 1953. '

Nag у L. «Nem jottiink egi hadak utjan…». Vazlatok es tanulmanyok a XVIL szazadi kurucokrol. Bp, 1982. Nagy L. Hajduvitezek, 1591–1699. Bp, 1983.

Nernes D. Az Altalanos Munkasegylet tort6nete, 1868–1873. Bp, 1952. N ernes D. Az elleforradalom tortenete Magyarorszagon. 1919–1921. Bp, 1962. Orban S. Ket agrarforradalom Magyarorszagon. (Demokratikus es szocialista agraratalakulas, 1945–1961). Bp, 1972. Ormos M. Padovatol Trianonig, 1918–1920. Bp., 1983.

Pach Zs. P. Nyugat-europai es magyarorszagi argarfejlodes a XV.-XVII. szazadban. Bp, 1963. Peter K. A magyar romlasnak szazadaban. Bp, 1980. Pinter I. A Magyar Front es az ellenallas. Bp, 1970.

Rinki Gy. Magyarorszag gazdasaga az elso 3-6ves terv idoszakaban, 1947–1949. Bp, 1963.

Revai J. Kulturalis forradalmunk kerdЈsei Bp, 1952.

Sigviri A. Tomegmozgalmak es politikai kuzdelmek Budapesten, 1945–1947. Bp, 1964. 591'

Schlett I. A szocialdemokracia es a magyar tarsadalom 1914-ig. Bp., 1982. Slk E. Bern rakparti evek. Visszaemlekezesek. Bp., 1970. Slk E. Egy diplomata feljegyzesei. 2-ik kiad. Bp., 1967. Somogyi E. Abszolutizmus es kiegyezSs, 1849–1867. Bp., 1981. Cs. Sos A. Die slavische Bevolkerung Westungarns im 9. Jahrhundert. Munchen, 1973.

Sugdr /. Lehanyatlik a torok f61hold. Bp., 1983. Szabd A. A KMP elso kongresszusa. Bp., 1963.

Szabd B. Nepi demokracia es forradalomelmelet. A marxista forradalom elmeletnehany kerdese Magyarorszagon, 1935–1949. Bp., 1970. Szabd /. A magyar mezogazdasag tortenete a XIV. szazadtol az 1530-as evekig. Bp., 1975.

Szabd /. Jobbagyok — parasztok. Ertekezesek a mogyar parasztsag tort6netebol. Bp., 1976.

Szakaly F. Parasztvarmegyek a XVII. szazadban. Bp., 1981. Szakdly F. A mohacsi csata. Bp., 1981.

Szalay /., Bar6ti L. A magyar nemzet tortЈnete. Bp., S. a. 1–4. kot. Szdnto I. Magyarorszag nepeinek harca a torok hoditok ellen, 1526–1541. Szeged, 1977.

Szdnti5 /. A vegvari rendszer ki6pit6se ёз fёnykora Magyarorszagon, 1541–1593. Bp., 1980.

Szekfu, Gy. Forradalom utan. Bp.j 1983.

Sztics J. Varosok ёз kёzmuvвssegв a XV. szazadi Magyarorszagon. Bp., 1955.

Tanulmanyok a parasztsag tбrtёnetёhez Magyarorszagon, 1711–1790. Bp., 1952.

Teke Zs. Hunyadi Janos ёз kora. Bp., 1980.

Tessedik S. A parasztok allapotarol Magyarorszagon. Bp., 1979.

A Tokoly-felkeles ёз kora. Bp., 1983.

Tilkovszky L. Teleki Pal. Legenda es valosag. Bp., 1969.

Tоth I. A romaiak Magyarorszagon. Bp., 1975.

Toth S. A szovjet hadsereg felszabadito harcai Magyarorszagon. Bp., 196b. I. Toth Z. Magyarok ёз romanok. Tonelmi tanulmanyok. Bp., 1966. Trdcsdnyi Zs. Её1у kozponti kormanyzata, 1540–1690. Bp., 1980. Varga J. Jobbagyrendszer a magyarorszagi feudalizmus kesei szazadaiban, 1556-1767. Bp., 1969. R. Vdrkonyi A. Buda visszavivЈsa. 1686. Bp., 1984. Vida I. A Fiiggetlen Kisgazdapart pitikdija, 1944–1947. Bp., 1976. Wertheimer E. Ausztria ёз Magyarorszag a tizenkilencedik szazad elso tizedёben. Bp., 1884–1892. 1–2. kot Wertheimer E. Graf Julius Andrassy, sein Leben und seine Zeit. Stuttgart, 1910. Bd. 1–3.

Zimdnyi V. Magyarorszag az eur6pai gazdasagban, 1600–1650. Bp., 1976.

Zolnay L. Unnep ёз h6tkeznap а кбгёркоп Budan. Bp., 1975.

Zovanyi J. A magyarorszagi protestantizmus 1565-tol 1600~ig. Bp., 1977.

Примечания

1

Маркс К., Энгельс Ф. Соч. 2-е изд. Т. 4. С. 476–477.

(обратно)

2

Маркс К., Энгельс Ф. Соч. 2-е изд. Т. 6. С. 176. 196

(обратно)

3

Ленин В. И. Полн. собр. соч. Т. 25. С. 270

(обратно)

4

Маркс К., Энгельс Ф. Соч. 2-е изд. Т. 35. С. 219

(обратно)

5

В него входили главы правительств и министры иностранных дел США, Великобритании, Франции, Италии и Японии. Совет действовал с января 1919 г. С 24 марта 1919 г. начал функционировать «Совет четырех», состоявший из глав правительств США, Великобритании, Франции и Италии

(обратно)
--">